2017. szeptember 3., vasárnap

A nap háttérképe (2017.09.03)

Részemről ez a nap háttérképe:

Különösen ajánlott frissen Linuxra váltó felhasználóknak! 😃

2017. február 8., szerda

Hogyan hozz létre jelszóval védett Zip fájlt Linuxon?


Ez az egyszerű bemutató megmutatja számodra, hogy hogyan hozz létre jelszóval védett Zip fájlt Linuxon, grafikus úton.

Láttuk már, hogy hogyan kell jelszóval levédeni mappákat Ubuntun korábban. Láttunk már titkosított szövegszerkesztőt is Linuxra. Ma megnézzük, hogy hogyan kell jelszóval védett zippelt fájlokat létrehozni Linuxon.

Ubuntut használok ebben a bemutatóban, de használhatsz bármilyen Linux disztribúciót, ami Nautilus (most már Fájloknak hívják) fájlkezelőt használja. Számos módon tudsz titkosítani egy fájlt Linuxon. Valójában dedikált parancssoros eszközök vannak erre a feladatra, de nem azokról fogok beszélni. Megmutatom, hogyan zippelj be egy könyvtárat vagy fájlt dedikált eszköz telepítése nélkül.

JELSZÓVAL VÉDETT ZIP FÁJL LÉTREHOZÁSA LINUXON

Hogy kövesd ezt az útmutatót, bizonyosodj meg róla, hogy Nautilus/Fájlok fájlböngészőt használsz. Ha Fedorát, Ubuntu Unityt vagy bármilyen más GNOME-os Linux disztribúciót használsz, akkor van Nautiluszod.

ELSŐ LÉPÉS

Jobb kattintás a fájl(ok)on és vagy mappán (mappákon) és kattintás a Tömörítésre:


MÁSODIK LÉPÉS

Jelöld ki a tömörítési formátumot, amit választani szeretnél. Számos formátum elérhető, de nem használhatod az összeset fájlok jelszóval való levédéséhez.

A .zip formátum használatát tanácsolom. A tömörítési formátum kiválasztása után kattints az Egyéb Lehetőségekre.


HARMADIK LÉPÉS

A jelszó megadásának lehetőségét fogod látni az Egyéb Lehetőségekben. Ha az általad kiválasztott tömörítési formátum nem támogatja a titkosítást, ez a Jelszó rész ki lenne szűrkítve.

Az is előfordulhat, hogy telepítened kell a tömörítési segédprogramot a titkosítás használatához. Például ha nincs telepített RAR-od, akkor a jelszó lehetőség nem lenne elérhető.


NEGYEDIK LÉPÉS

Írj be egy megfelelő jelszót és kattints a Létrehozásra.


A tömörítés időt vesz igénybe a fájl vagy könyvtár mérete alapján. Egy ehhez hasonló üzenetet fogsz látni, ha a fájlok tömörítése sikeresen befejeződött:



A létrehozott tömörített fájl így tehát jelszóval védett. Ha megpróbálod kicsomagolni, rákérdez a jelszóra.


Ahogy láthatod, senki sem tudja (normál módokon) kicsomagolni ezt a fájlt a jelszó nélkül.

Csak a tájékoztatásodért, a jobb kattintás a jelszóval védett könyvtárra talán azt a látszatot adja, hogy hozzáférsz a titkosított könyvtárhoz a jelszó nélkül, de valójában nem tudod olvasni azokat a fájlokat.

Remélem, hogy ez a gyors útmutató segített jelszóval védett zip fájlok létrehozásában Linuxon. A következő napokban megnézzük, hogy hogyan kell egy könyvtárat jelszóval levédetni Linuxon és hogyan kell megszüntetni a titkosítást. Maradj velünk :)

Felhasznált forrás: How To Create a Password Protected Zip File In Linux

EncryptPad - Titkosított szövegszerkesztő Linuxra

Ha digitális magánéletről és biztonságról van szó, nem lehetsz túl óvatos. Sok eszköz és alkalmazás elérhető az adataid védelméhez, mindegyik különböző típusú biztonsági megfontolásokat használ és különböző célből lettek megalkotva. Ma bemutatunk egy titkosított szövegszerkesztőt Linuxra   Az EncryptPad-ot.
EncryptPad - Egy szövegszerkesztő beépített titkosítással

Más Linuxos kódszerkesztőkkel ellentétben az EncryptPad alapvetően egy egyszerű szövegszerkesztő titkosítással. Meg lehet nézni vagy szerkeszteni vele titkosított szöveget. Képes titkosítani és visszaállítani bináris fájlokat (képek, videók, archívumok stb) is. A legszéleskörűbben választott OpenPGP RFC 4880-as minőségi fájlformátumot használja és más olyan alkalmazásokkal szemben, amik asszimetrikus titkosítást használnak, az EncryptPad elsődlegesen a szimmetrikus titkosításra fókuszál.

AZ ENCRYPTPAD FŐ JELLEMZŐI

  • Kereszt-plafromos támogatás - Windows, Mac és Linux
  • A jelmondatot és a kulcsfájl védelmet is támogatja (vagy mindkettő kombinációját)
  • Testreszabható jelmondat generátor erős, véletlenszerű jelmondatok létrehozásához
  • Véletlenszerű kulcsfájl generátor
  • Különböző kényelmi lehetőségek és beállítások kulcsfájl kezeléshez.
  • Bináris fájlok titkosításának támogatása
  • Csak olvasó mód az akaratlan módosítások elkerüléséhez
  • A jelmondatok nincsenek tárolva a memóriában, helyette eldugott S2K eredmények vannak tárolva
  • Többféle rejtjelező algoritmus támogatása  CAST5, TripleDES, AES128, AES256
  • Többféle hash algoritmus támogatása  SHA-1, SHA-256, SHA-512
  • Integritás védelem SHA-1-gyel
  • Tömörítés támogatása zlib-bel vagy ZIP-pel


EncryptPad - Felhasználó felület

Az EncryptPad parancssoros eszközét encryptcli-nak hívják. Futtathatod az alábbi parancsot a használatához való segítséghez:

encryptcli --help

Minden EncryptPad-dal kapcsolatos dolog jól dokumentált a hivatalos oldalán és a GitHub tárolóban.

MIÉRT HASZNÁLJ EGY TITKOSÍTOTT SZÖVEGSZERKESZTŐT LINUXON?

Az EncryptPad használható érzékeny adatok tárolására, mint például bankszámla, hitelkártya, jelszavak stb egy védtelen memória kártyán vagy felhőben. Így ha hozzá is férnek, nem tudják elolvasni az információt.

Valamint kereszt-platformos, így majdnem bármilyen asztali platformon használhatod. Az EncryptPad támogatja a hordozható telepítést, így magaddal viheted egy flash meghajtón.

ELŐVIGYÁZATOSSÁG ÉS AZ ENCRYPTPAD ISMERT PROBLÉMÁI

Ha elfelejted a jelmondatodat vagy elveszíted a fájl titkosításához használt kulcsfájlt, nem lesz más módod hozzáférni többé. Nincsenek hátsóajtók és megkerülési lehetőségek azokhoz a formátumokhoz, amiket az EncryptPad támogat.

Az EncryptPad a visszaállított szöveget a számítógéped memóriájában tárolja. Eképpen ha memóriakiíratás történik, benne lesz. Így tanácsos bezárni az EncryptPad-ot, amikor nem használod.

HOGYAN TELEPÍTSD AZ ENCRYPTPAD-OT UBUNTU ALATT

Az EncryptPad elérhető Ubuntu alatt PPA-n keresztül. Az EncryptPad telepítéséhez futtasd az alábbi parancsokat egy terminál ablakban:

sudo add-apt-repository ppa:nilarimogard/webupd8
sudo apt update
sudo apt install encryptpad encryptcli

A biztonság a fő vonatkozása ennek az alkalmazástípusnak. Így lehet, hogy ellenőrizni szeretnéd a PPA-n keresztül elérhető forrásfájlok sértetlenségét. Van egy (angol nyelvű) részletes útmutató a sértetlenség megerősítésének eljárásához az EncryptPad GitHub tárolójában.


Kiveheted a forráskódot a GitHub tárolójából is és lefordíthatod saját magad, ha azt szeretnéd.

Már használsz valamilyen más szövegszerkesztőt titkosítással vagy ki fogod próbálni az EncryptPad-ot? Tudasd velünk!

Felhasznált forrás: EncryptPad - Encrypted Text Editor For Linux

2017. február 7., kedd

Hogyan védj le jelszóval egy mappát Linuxon


A legutóbbi bejegyzésben megnéztük, hogy hogyan kell jelszóval védett Zip fájlt létrehozni Linuxon. A mai bejegyzésben megnézzük, hogy hogyan lehet jelszóval levédeni egy mappát Ubuntu Linuxon.

Lehet, hogy olyan szituációban vagy, hogy gyakran osztod meg a számítógépedet másokkal, de van némi privát fájlod, amiket nem szeretnéd, hogy mások lássanak.

Nyilvánvalóan elrejtheted a fájlt, ahol mások nem találják meg. De ez nem teljesen hülyebiztos, mert a fájlok megjelennek a keresési találatokban.

Emlékszem arra, mikor még kollégiumban voltam, népszerű módjai a "speciális fájlok" rejtésének a C meghajtó alá vagy egy mélyen elrejtett könyvtárstruktúra alá helyezése. Volt néhány alkalmazás is, ami lezárta a mappákat jelszóval. Mint a galéria lezáró alkalmazások okostelefonokon, ezek az alkalmazások nagyon elterjedtek privát képek elrejtésére stb.

Nem használtam ilyen mappa lezáró alkalmazásokat Linuxon évekig. Többnyire azért, mert a laptopomat csak én használtam és azért, mert nincsenek elrejteni kívánt fájljaim.

Ez esetben miért beszélgetünk mappa zárolásról Linuxon ma? Azért, mert kaptam egy kérést egy olvasotól, hogy írjak egy útmutatót a titkosított könyvtárakról Ubuntun. Ha ez olyasvalami, ami érdekel, lássuk, hogy hogyan kell lezárni egy mappát Linuxon.

JELSZÓVAL VÉDETT MAPPÁK LINUXON

Ubuntut használok ebben az útmutatóban, de te használhatsz bármilyen Ubuntu-alapú disztribúciót, például Linux Mint, Elementary OS stb. Valójában ezeknekn a lépéseknek alkalmazhatóknak kellene lenniük más disztribúciókon is, például Fedora, Arch Linux stb, de a parancsok az eszköz telepítéséhez nem lesznek ugyanazok.

FÁJLOK LEZÁRÁSA CRYPKEEPERREL

A Cryptkeeper egy grafikus eszköz, ami EncFS-t használ a háttérben. Ez egy népszerű alkalmazás és a szoftver tárolók többségében alapból elérhető.

Ubuntuhoz és más Ubuntu-alapú disztribúciókhoz használd a lenti parancsokat a Cryptkeeper telepítéséhez.

sudo apt-get install cryptkeeper

Fedora-alapú Linux disztribúciókhoz használd a lenti parancsot.

sudo yum install cryptkeeper

Amint feltelepítődött, javaslok egy újraindítást a meglepetések elkerülése érdekében. Azonnal is elindíthatod a programot.


Cryptkeeper Ubuntu Unity alatt

Amikor elindítod a Cryptkeepert, nem látod azonnal a felületet. A felső panelre kell nézz (vagy az alsó panelre, az asztali környezettől függően). A Cryptkeeper inkább egy jelző kisalkalmazás, mintsem egy önálló asztali alkalmazás.

Kattints az Új titkosított mappára, hogy létrehozz egy új titkos mappát.
Kattints az új titkosított mappára

Nevezd el a mappát és válaszd ki a helyét. És utána kattints a Következőre.
Nevezd el a mappát és válaszd ki a helyét

Meg kell adnod egy jelszót a titkosított könyvtárhoz. Utána kattints a Következőre.
Adj meg egy jelszót

Voálá! A jelszóval védett mappád használatra kész.

Jelszóval védett mappa sikeresen létrehozva

Hogy hozzáférj a zárt mappához, ki kell választanod a Cryptkeeper jelző kisalmazásból.
Hozzáférés a titkosított mappához

Természetesen rákérdez a jelszóra:



Add meg a jelszót
Amint megteszed, a titkosított mappád hozzáférhetővé válik számodra. Különválasztott felcsatolt partícióként fogod látni. Ez azért van, mert az EncFS létrehoz egy elválasztott fájlrendszert a felhasználói területen belül.

Létrehozhatsz új fájlokat a titkosított mappában vagy átmásolhatsz elemeket más könyvtárakból. Miután kinyitottad, normál mappaként használhatod.

Zárt mappa hozzáférés közben

Hogy újra lezárd a mappát, újra használnod kell a jelző kisalkalmazást. Menj rá és töröld a kívánt mappa kiválasztását, azaz kattints rá újra.
Zárd le a mappát újra

Ha véglegesen törölni kívánod a titkos mappát, választhatod a Szerkesztés opciót a Cryptkeeper menüből. Ugyanez a Szerkesztés menü lehetőséget ad a jelszó megváltoztatására.
Jelszó megváltoztatása vagy a mappa törlése

Vedd tudomásul, hogy a Cryptkeeper nem indul el automatikusan minden boot után. Ha azt szeretnéd, olvasd el ezt az útmutatót az automatikusan induló alkalmazások kezeléséhez Ubuntu alatt és lásd, hogyan tudod elindítani a Cryptkeepert minden bootolásnál.

Élvezd a privát zárt mappád Linuxon :) Bármilyen kérdést vagy javaslatot szívesen fogadok mindig.

Felhasznált forrás: How to Password Protect a Folder In Linux

Hogyan szabályozd az automatikusan induló programokat Ubuntu alatt

Érezted valaha a szükségét az induló programok szabályzásának Ubuntu alatt? Kellene, ha úgy érzed, hogy az Ubuntu rendszered nagyon lassú boot időben.

Minden alkalommal, amikor bebootolsz egy operációs rendszerbe, számos alkalmazás indul el automatikusan. Ezeket "induló alkalmazások"-nak vagy "induló programok"-nak nevezzük. Akkor, amikor sok alkalmazás van telepítve a rendszereden, feltűnik, hogy túl sok van ezekből az induló alkalmazásokból, amik a bootoláskor automatikusan elindulnak és rendszer erőforrásokat emésztenek fel és lassítják a rendszert. Ez az Ubuntu lomhaságához vezethet, amit azt hiszem, hogy egyáltalán nem szeretnél.

Egy módja az Ubuntu gyorsításának az induló programok feletti irányítás. Az Ubuntu grafikus eszközöket biztosít. amivel megtalálhatod az induló programokat, teljesen letilthatod őket vagy késleltetheted a végrehajtásukat, így nem fog minden alkalmazás egy időben próbálkozni a futással.

Ebben a bejegyzésben megnézzük, hogy hogyan kell az induló alkalmazásokat szabályozni, hogyan futtassunk egy alkalmazást indításnál és hogyan találjuk meg a rejtett induló alkalmazásokat Ubuntun. Az itt nyújtott instrukciók az összes Ubuntu verzióhoz alkalmazhatóak, mint például Ubuntu 12.04, Ubuntu 14.04 és 15.04.

INDULÓ ALKALMAZÁSOK KEZELÉSE UBUNTUN

Alapból biztosít az Ubuntu egy Indítópult nevű segédprogramot, amit használhatsz. Nem szükséges telepíteni. Csak menj rá az Unity Dash-re és keress rá az indítópultra.


Kattints rá az indításhoz. Így néznek ki az én induló alkalmazásaim:


Induló alkalmazások eltávolítása Ubuntu alatt

Most rajtad múlik, hogy mit találsz haszontalannak. Számomra a Caribou, egy képernyő-billentyűzet program semmilyen szinten nincs használatban indításnál. Az eltávolítását preferálom.

Úgy is dönthetsz, hogy megakadályozod az indítását bootolásnál, de bent hagyod az induló alkalmazások listájában egy későbbi újraaktiváláshoz. Kattints a bezárásra a beállításaid mentéséhez.


Hogy eltávolíts egy programot az induló alkalmazások listájáról, válaszd ki és kattints az Eltávolításra a jobb oldali ablak panelen.


Jegyezd meg, hogy ez NEM távolítja el a programot, csak annyit csinál, hogy a program nem fog automatikusan elindulni minden bootolásnál. Megteheted minden olyan programmal, amit nem kedvelsz.

AZ INDULÓ PROGRAMOK KÉSLELTETÉSE

Mi van akkkor, ha nem szeretnéd eltávolítani a programot az induló programok közül, de aggódsz a rendszer teljesítménye miatt bootoláskor. Amit tehetsz az az, hogy hozzáadsz egy késleltetést különféle programokhoz, így nem fog az összes program egy időben elindulni.

Válassz ki egy programot és kattints a Szerkesztésre.


Ez megmutatja azt a parancsot, ami futtatja ezt az egyedi programot.



Csak annyit kell tenned, hogy hozzáadsz egy sleep XX-et a parancs elejére. Ez hozzáad egy XX másodperces késleltetést, mielőtt futtatja a programok indításához használt jelenlegi parancsokat. Például ha azt szeretném, hogy a Variety háttér-kezelő program 2 perccel később induljon el, akkor hozzáadom a sleep 120-at a parancs elé így:


Mentsd el és zárd be. Látni fogod a hatást a következő bootolásnál.

EGY PROGRAM HOZZÁADÁSA AZ INDULÓ ALKALMAZÁSOKHOZ

Ez trükkös lehet kezdők számára. Láthatod, hogy a parancsbeli dolgok mindennek az alapja Linuxon. Láthattuk az előző részlegnél, hogy az induló alkalmazások csak némi futtatott parancsok minden egyes bootolásnál. Ha hozzá szeretnél adni egy új programot az induló alkalmazásokhoz, tudnod kell a parancsot, ami futtatja az alkalmazást.

ELSŐ LÉPÉS: HOGYAN TALÁLD MEG A PARANCSOT EGY ALKALMAZÁS FUTTATÁSÁHOZ?

Menj az Unity Dash-ra és keress rá a Főmenüre.

Ez tartalmazza az összes programot, amik különféle kategóriákban vannak telepítve. Régebben hasonló menüt láthattál az Ubuntuban az alkalmazások kiválasztásához és futtatásához.

Csak nézz az alkalmazásod után különféle kategóriák alatt és kattints a Tulajdonságok lapra, hogy lásd a parancsot, ami ezt az alkalmazást futtatja. Például én szeretném futtatni a Transmission torrent klienst indításnál.

Ez megadja a parancsot, ami futtatja a Transmissiont:

Most ugyanezt az információt használom arra, hogy hozzáadjam a Transmissiont az induló programokhoz.

MÁSODIK LÉPÉS: PROGRAMOK HOZZÁADÁSA AZ INDÍTÓPULTHOZ

Menj újra az indítópulthoz és kattints a Hozzáadásra. Ez megkér arra, hogy írj be egy nevet, egy parancsot és egy leírást. A parancs az összes közül a legfontosabb. Olyan nevet és leírást használhatsz, amilyet szeretnél. Használd az előző lépésnél megszerzett parancsot és kattints a Hozzáadásra.


Ennyi. Látni fogod a következő bootolásnál, hogy automatikusan elindul. Ez minden, amit megtehetsz az induló alkalmazásokkal Ubuntu alatt.

Eddig azokat az alkalmazásokat beszéltük át, amik láthatóak az Indítópultban, de sokkal több szolgáltatás, démon és program van, ami nem látható az Indítópultban. A következő részlegben azt fogjuk látni, hogy hogyan kell megnézni a rejtett induló programokat Ubuntu alatt.

REJTETT INDULÓ PROGRAMOK MEGNÉZÉSE UBUNTU ALATT

Hogy lásd milyen szolgáltatások futnak induláskor, nyiss meg egy terminált és használd az alábbi parancsot:

sudo sed -i 's/NoDisplay=true/NoDisplay=false/g' /etc/xdg/autostart/*.desktop

Ez csak egy gyors keress és változtass parancs, ami helyettesíti a NoDisplay=false-t NoDisplay=true-val minden programnál, ami automatikusan indul. Miután ezt megtetted, nyisd meg az indítópultot újra és most már sokkal több programot fogsz itt látni:

Ezeket az induló alkalmazásokat ugyanolyan módon kezelheted, amit már korábban leírtunk. Remélem, hogy ez az útmutató segített az induló alkalmazások szabályozásában Ubuntu alatt. Bármilyen kérdést vagy javaslatot mindig szívesen fogadok.

Felhasznált forrás: How To Manage StartUp Applications In Ubuntu

2017. február 6., hétfő

Tar vs Zip vs Gz: Különbségek és hatékonyság

Amikor fájlokat töltünk le, nem ritka, hogy .tar, .zip vagy .gz kiterjesztéseket látunk. De tudod a különbséget a Tar, Zip és Gz között? Miért használjuk őket és melyik hatékonyabb, a tar vagy zip vagy gz?

KÜLÖNBSÉGEK A TAR, ZIP ÉS GZ KÖZÖTT

Ha sietsz vagy csak szeretnél valami könnyen megjegyezhetőt, akkor itt vannak a különbségek a zip, tar és gz között

.tar == tömörítetlen archívum fájl
.zip == (általában) tömörített archívum fájl
.gz == gzip használatával tömörített fájl (archívum vagy sem)

TAR vs ZIP vs GZ
Különbség és teljesítmény összehasonlítás



EGY KICSIT AZ ARCHÍVUM FÁJLOK TÖRTÉNELMÉRŐL

Mint a legtöbb Unixszal és Unix-szerű operációs rendszerrel kapcsolatos dolog, a történet réges régen kezdődött, egy nem túl távoli hetvenes éveknek hívott galaxisban. 1979-ben egy hideg januári reggelen a tar segédprogram feltűnt az újonnan megjelent Unix V7 részeként.

A tar segédprogramot sok fájl hatékony szalagra írásának egy módjaként tervezték. Még ha napjainkban a szalagmeghajtók ismeretlenek is az egyéni Linux felhasználók hatalmas többségének, a tarballok - a tar archívumok beceneve - még mindig általánosan használtak sok fájl vagy akár egy egész könyvtárfa (vagy akár erdők) egyetlen fájlba történő becsomagolására.

Egy kulcsfontosságú észben tartandó dolog, hogy egy sima tar fájl csak egy archívum, aminek az adata nincs tömörítve. Más szavakkal, ha becsomagolsz 100 50 kB-os fájlt egy tarba, akkor egy 5000 kB körüli archívumot kapsz. Az egyetlen haszon, amit a tar használatától várhatsz, egyedül a fájlrendszer okozta tárhelyveszteség elkerülése, mivel a legtöbb némileg tagoltan foglal le helyet (például az én rendszeremen egy egy bájt hosszúságú fájl 4 kB helyet foglal, 1000 ilyen pedig 4 MB-ot, amíg a megfelelő tar archívum "csak" 1 MB-ot).

Itt érdemes megemlíteni, hogy a tar természetesen nem az egyetlen szabványos Unix eszköz archívumok létrehozására. Programozók valószínűleg ismerik az ar-t, mivel ezt használják legtöbbször statikus eljáráskönyvtárak létrehozására. ami nem több, mint fordított fájlok archívuma. De az ar használható bármilyen archívum létrehozására. Valójában a Debian rendszereken használt .deb csomagfájlok ar archívumok! És a MacOS X-en lévő mpkg csomagok gzippel tömörített cpio archívumok. Ettől függetlenül sem az ar, sem a cpio nem ért el olyan népszerűséget, mint a tar a felhasználók között. Talán azért, mert a tar parancs elég jó volt és könnyen használható.

Nem az a fajta tar, amit te keresel

Az archívumok létrehozása jó. De ahogy telt az idő és a személyi számítógépek korának eljövetelével az emberek észrevették, hogy óriási tártelületet megtakaríthatnak az adatok tömörítésével. Így a tar bemutatkozása után egy évtizeddel kijött a zip az MS-DOS világába, egy tömörítést támogató archíváló formátumként. A legáltalánosabb tömörítési séma a ziphez a csökkentés, ami maga az LZ77 algoritmus implementációja. De a PKWARE általi fejlesztéstől a zip formátum szabadalmi megterhelésektől szenvedett évekig.

Így ezzel párhuzamosan létrehozták a gzipet, hogy egy szabad szoftverbe implementálják az LZ77 algoritmust, bármilyen PKWARE szabadalom megsértése nélkül.

Egy kulcseleme az Unix filozófiának, hogy "egy dolgot csinálj és csináld jól", a gzipet csak fájlok tömörítésére tervezték. Így ahhoz, hogy tömörített archívumot csinálj, először létre kell hoznod egy archívumot a tar segédprogrammal például és utána tömöríted az archívumot. Ez egy .tar.gz fájl (időnként .tgz-nek rövidítik, hogy bővítsék a zűrzavart - és, hogy megfeleljenek a rég elfeledett 8.3 MS-DOS-os fájlnév korlátozásoknak.

Ahogy a számítógép tudomány fejlődött, egyéb tömörítési algoritmusokat hoztak létre jobb tömörítési arány érdekében. Például a Burrows–Wheeler algoritmust a bzip2-ben implementálták (.tar.bz2 archívumokhoz vezetett). Vagy újabban az xz, ami egy LZMA algoritmus implementáció, hasonló a 7zip segédprogramban használthoz.

ELÉRHETŐSÉG ÉS KORLÁTOK

Ma szabadon használhatsz bármilyen archív fájl formátumot Linuxon és Windowson egyaránt. De ahogy a zip formátum natívan támogatott Windowson, ez különösen jelen van kereszt-platformos környezetekben. Váratlan helyeken találkozhatsz a zip fájlformátummal. Például a Sun-nál Jar archívumokhoz van megtartva a fájlformátum, ami lefordított Java alkalmazások közzétételére használatos. Vagy a LibreOffice vagy egyéb irodai programcsomagok által használt OpenDocument fájlok (.odf, .odp). Mindezen fájlformátumok zip archívumok álcázva. Ha kíváncsi vagy, ne habozz kinyitni egyet, hogy lásd, mi van belül:

sh$ unzip some-file.odt 
Archive:some-file.odt
extracting: mimetype 
inflating: meta.xml 
inflating: settings.xml 
inflating: content.xm
[...] 
inflating: styles.xml 
inflating: META-INF/manifest.xml

Mindezek ellenére az Unix-szerű világban még mindig a tar arcíhívum típust részesítik előnyben, mert a zip fájlformátum nem támogat minden Unix fájlrendszer metaadatot megbízhatóan. Az utóbbi állítás bizonyos konkrét magyarázataihoz tudnod kell, hogy a ZIP fájlformátum csak egy kis részét adja meg a kötelező fájl attribútumoknak minden bejegyzés tárolásához: fájlnév, módosítás dátuma, jogosultságok. Ezeken az alapvető attribútumokon túl egy archívum csomagolónak tárolnia kell további metaadatokat a ZIP fejléc úgynevezett extra mezőjében. De ahogy az extra mezők implementáció meghatározottak, nincs garancia még a megfelelő archívumhoz ugyanazon metaadat halmaz tárolására és visszanyerésére sem. Ellenőrizzük ezt egy minta archívumon:

sh$ ls -lsn data/team
total 0
0 -rw-r--r-- 1 1000 2000 0 Jan 30 12:29 team

sh$ zip -0r archive.zip data/
sh$ zipinfo -v archive.zip data/team

Central directory entry #5:
---------------------------
  data/team
  [...]
  apparent file type:                             binary
  Unix file attributes (100644 octal):            -rw-r--r--
  MS-DOS file attributes (00 hex):                none

  The central-directory extra field contains:
  - A subfield with ID 0x5455 (universal time) and 5 data bytes.
    The local extra field has UTC/GMT modification/access times.
  - A subfield with ID 0x7875 (Unix UID/GID (any size)) and 11 data bytes:
    01 04 e8 03 00 00 04 d0 07 00 00.

Ahogy láthatod, a tulajdonjogi információ (UID/GID) az extra mező része — Talán nem egyértelmű, ha nem ismered a hexadecimálist, sem a ZIP metaadatot, ami little endian-ban van tárolva, de az "e803" rövidítve "03e8", amivel "1000" a fájl UID. És a "07d0" "d007", ami 2000, a fájl GID.

Ebben az adott esetben az Info-Zip eszköz elérhető a Debian rendszeremen, némi hasznos metaadatot tárolva az extra mezőben. De nincs garancia arra, hogy ezt az extra mezőt minden archiváló írja. És ha mégis, nincs garancia arra, hogy az archívum kibontására használt eszköz megérti.

Ellenben nem tagadhatjuk meg a hagyományt, a tarballok további használatának motivációjaként, ezzel a kis példával megértetted, hogy miért vannak még mindig olyan (ritka?) esetek, ahol a tar nem kiváltható zippel. Ez különösen igaz, ha meg szeretnéd tartani az összes szabványos fájl metaadatot.

TAR VS ZIP VS GZ HATÉKONYSÁG TESZT

Tárhelybeli hatékonyságról fogok beszélni, nem időbeli hatékonyságról, de ökölszabály, hogy minél hatékonyabb egy tömörítő algoritmus, annál több CPU-t igényel.

Valamint, hogy legyen fogalmad a különböző tömörítési algoritmusok által elérhető tömörítési arányról, összegyűjtöttem a merevlemezemen körülülbelül 100 MB-ot a népszerűbb fájlformátumokból. Itt vannak a Debian Strech rendszeremen elért eredmények (minden méret a du -sh-val lett kijelezve)

fájltípus.jpg.mp3.mp4.odt.png.txt
fájlok száma216345279299020724397
hely a lemezen98M99M99M98M98M98M
tar94M99M98M93M92M89M
zip (nincs tömörítés)92M99M98M91M91M86M
zip (csökkentés)87M98M93M85M77M28M
tar + gzip86M98M93M82M77M27M
tar + bz287M98M93M42M71M22M
tar + xz70M98M22M348K51M19M
Becsült tárhely nyereség .jpg, .mp3 és .txt fájlokon



Arra bíztatlak, hogy ezeket az eredményeket erős fenntartásokkal kezeld. Az adatfájlok tulajdonképpen a merevlemezemen lévő fájlok voltak és nem tartom őket reprezentatívnak semmilyen módon. Aztán be kell vallanom, hogy nem véletlenszerűen választottam ki ezeket a fájlokat. Korábban már említettem, hogy az .odf fájlok eleve .zip fájlok. Így a tömörítéssel elért szerény nyereség nem meglepő (kivéve a bzip2 és az xz esetében, de ezeket az adatfájljaim alacsony különbözősége által okozott statisztikai rendellenességnek tartom - számos biztonsági mentés alkalmazása vagy ugyanazon dokumentumok verzióival történő munka.

Most a .jpg, .mp3 és .mp4-et illetően: Talán tudod, hogy ezek eleve tömörített adatfájlok. Még jobb, talán hallottad, hogy ezek veszteséges tömörítést használnak. Ez azt jelenti, hogy nem állíthatod vissza pontosan az eredeti képet egy JPEG tömörítés után. És ez igaz. De ami kevésbé ismert a veszteséges tömörítés fogalma után, az az, hogy az adat másodjára veszteségmentes Huffman változó szóhosszúságú algoritmussal kerül tömörítésre az adatredundancia eltávolítása érdekében.

Mindezen okok miatt várható, hogy JPEG képek vagy MP3/MP4 fájlok tömörítése nem vezet nagy nyereséghez. Kérlek vedd figyelembe, hogy egy tipikus fájl tartalmaz magasan tömörített adatot és némi tömörítetlen metaadatot is egyaránt, ezzel nyerhetünk egy kicsit itt. Ez megmagyarázza, hogy miért van észrevehető nyereségem JPEG képeknél, miután sok van belőle - így az összesített metaadat méret nem annyira elhanyagolható a teljes fájlmérethez viszonyítva. Még egyszer, az MP4 fájlok xz-vel történő tömörítésénél tapasztalt meglepő eredmények valószínűleg a különféle tesztjeim során használt MP4 fájlok nagy hasonlóságával kapcsolatosak. Vagy nem?

Hogy véglegesen eloszlassuk ezeket a kétségeket, erősen bíztatlak, hogy csináld meg a saját összehasonlításaidat. És ne habozz megosztani velünk az észrevételeidet a lenti hozzászólás részleggel!

Felhasznált forrás: Tar Vs Zip Vs Gz: Difference and Efficiency

2017. február 3., péntek

Jön a DiRT Rally versenyzős játék Linuxra március 2-án

A játék MacOS-ra is portolásra kerül.

A Feral Interactive, az Egyesült Királyságbeli székhelyű játék-kiadó, ami több népszerűbb cím Linuxra és Mac platformokra való portolásáért ismert, mint például a Tomb Raider (2013), Mad Max, és Deus Ex: Mankind Divided, most bejelentette a DiRT Rally versenyzős játék Linuxos portját.

10 ezer feletti "nagyon pozitív"értékeléssel a Steamen, a DiRT Rally a legizgalmasabb és legautentikusabb rally versenyzős szimulátor játék a Codemasters fejlesztésében és kiadásában, ami ismert a DiRT 3, F1 2016, Colin McRae Rally, DiRT Showdown, GRID Autosport és a közelgő DiRT 4 cím miatt is, ami 2017 júniusában fog megjelenni.

A DiRT Rally több mint 1 éve jelent meg, 2015 december 7-én, csak Microsoft Windows operációs rendszerekre. 2016 április 5-én PlayStation 4-re és Xbox One játékkonzolokra is megjelent és 2017 március 2-ától játszhatjuk majd a játékot Linuxos számítógépeinken is.

"Hívd ki magad a valaha készült legautentikusabb rallys játékkal, a DiRT Rally-val, ami 2017 március 2-án jön Linuxra" - mondja a Feral Interactive a sajtóközleményben. "Hajtsd magad és kocsidat extrém vezetési körülmények között Hillcomb, Rallycross és Rally versenyeken, ahogy nyaktörő sebességgel száguldasz a legveszélyesebb pályákon a világon."

A játék lehetővé teszi, hogy megtapasztalj egy nagyon élethű versenyt, kitanulj és tökélyre fejlessz három különböző szakot, egyjátékos vagy többjátékos módban játhatsz Windowsos vagy Linuxos barátaiddal, szórakozz 45 feletti ikonikus kocsikkal és több mint 70 szakasszal a világ egyes legszebb helyein keresztül és szabd testre az autózást maximálisan.

Egyelőre a Feral Interactive nem tette közzé a DiRT Rally Linuxos rendszerigényét, de tájékoztatunk, amint ez megtörténik. Időközben megnézheted az előzetest, hogy lásd a játékot működés közben és nézd meg a mini oldalt, amit a Feral Interactive rakott össze több részletekért.



Felhasznált forrás: DiRT Rally Racing Game Launches on Linux on March 2, Ported by Feral Interactive