Mi az a Firefox ESR? Hogyan kell telepíteni Ubuntun?

 Az Ubuntu snap verziója nem tetszik? Nem szereted, ha minden Firefox kiadással folyamatosan változnak a dolgok? Próbálja ki a Firefox ESR változatát, ha a stabilitást fontosabbnak tartja a funkcióknál.

Mi az a Firefox ESR?

A Firefox ESR a Firefox böngésző speciális kiadása, amely nem feltétlenül kap havonta új funkciókat, mint a normál kiadás, de stabil és biztonságos böngészési élményt nyújt. Ez olyan vállalatok, szervezetek és intézmények számára alkalmas, ahol a stabilitás és az alapvető funkciók fontosabbak, mint a csillogó új funkciók.

Gondoljon a Firefox ESR-re úgy, mint a Linux disztribúciók hosszú távú stabil kiadására. Nem feltétlenül kapnak vadonatúj funkciókat, de rendszeres biztonsági és karbantartási frissítéseket. Ezáltal a felhasználóknak egy megszokott és stabil környezetet biztosít.

Miért érdemes foglalkozni a Firefox ESR-rel?

A Firefox szinte minden hónapban kiad egy új verziót. Ez biztonsági és funkciófrissítéseket tartalmaz.

Néhány embernek azonban nem tetszhet a funkciók felvétele és eltávolítása. Ha egy frissítés után folyton azon tűnődik, hová tűntek bizonyos beállítások, vagy nem tetszik, hogy a korábbiakhoz képest másképp működnek a dolgok, a Firefox ESR-t érdemes lehet kipróbálni.

Alapvetően, ha számodra fontosabb a stabilitás, mint az új funkciók, akkor a Firefox ESR az önnek való. A Firefoxnak ez a verziója a Debianhoz is jár, amely arról ismert, hogy az egyik legstabilabb disztribúció, amit a piacon kaphatsz.

Hadd mutassam meg, hogyan szerezheted be a Firefox ESR-t Ubuntun. A Firefox és a Firefox-ESR verziókat egyszerre telepítheted. A logóik között nincs vizuális különbség, így figyelned kell, hogy melyik Firefox verziót nyitod meg.

A Firefox ESR telepítése Ubuntun

Mielőtt a telepítési részre ugranék, hadd osszam meg, mi a verzióbeli különbség a normál Firefox és a Firefox-ESR között. Miközben írtam,

A Firefox a 107.0-2-es verziószámon fut.

A Firefox-ESR jelenleg a 102.5.0esr verziószámmal rendelkezik.

Tehát ha ez megfelel neked, akkor nézzük az első módszert.

1. módszer: Firefox-ESR telepítése PPA használatával

A Firefox-ESR nem érhető el az Ubuntu alapértelmezett tárolójában, ezért a PPA-t használhatja.

A PPA nem más, mint egy olyan tároló, amelyet az egyes technikusok vagy fejlesztők tartanak fenn, hogy legyen, ami az alapértelmezett tárolóban nincs.

Ha pedig többet szeretnél megtudni a PPA-ról, akkor ajánlom figyelmedbe másik útmutatónkat, amely elmagyarázza, hogyan használhatja a PPA-t Linuxon.

Nyisd meg a terminált, és használd a megadott parancsot a PPA hozzáadásához a Firefox-ESR-hez:

sudo add-apt-repository ppa:mozillateam/ppa

És nyomd meg az Entert a PPA hozzáadásának megerősítéséhez:

Ha ez megtörtént, frissítened kell a tároló indexét az Ubuntuban, hogy a módosítások hatályba lépjenek:

sudo apt update

És most már telepítheted a Firefox-ESR-t a megadott paranccsal:

sudo apt install firefox-esr

Ezután a megadott paranccsal ellenőrizheti a Firefox-ESR telepített verzióját a rendszerében:

firefox-esr -v

A Firefox-ESR eltávolítása Ubunturól

Ha az ESR-t túl elavultnak érezted a munkádhoz, vagy bármilyen más okból szeretnéd eltávolítani a rendszeredből, akkor a Firefox-ESR csomag és a tároló eltávolításához kövesd a lépéseket.

Először távolítsuk el a Firefox-ESR csomagot a következőkkel:

sudo apt remove firefox-esr

Most a megadott paranccsal eltávolíthatjuk a PPA-t az Ubuntuból:

sudo add-apt-repository --remove ppa:mozillateam/ppa

És ennyi!

2. módszer: Firefox-ESR telepítése Snap segítségével

Szeretjük vagy utáljuk, a Snaps előre be van állítva az Ubuntun, és szerintem a snaps használata egy jó módja a csomagok telepítésének, különösen akkor, ha el akarod kerülni a forrásból való építést vagy a PPA használatát.

A Firefox-ESR telepítéséhez a snaps segítségével mindössze annyit kell tenned, hogy követed a megadott parancsot:

A snap install firefox --channel=esr/stable

A Firefox-ESR Snap eltávolítása

A Firefox-ESR (snap csomag) eltávolításához használja a snap remove parancsot:

sudo snap remove firefox

És kész is van!

Befejezés

Ebben az útmutatóban elmagyaráztam, hogyan telepítheti a Firefox-ESR-t Ubuntuban többféle módszerrel. Én személy szerint a Firefox-ESR-t használom a normál verzió helyett, mivel véletlenszerű összeomlások voltak.

Amióta áttértem a Firefox-ESR-re, a dolgok sziklaszilárdan mennek számomra. És ha neked is ugyanez volt a problémád, érdemes kipróbálnod.

Forrás: What is Firefox ESR? How to Install it in Ubuntu?

A Sudo és a Su megértése: Szintaxis és funkciók

 Linux használatakor garantáltan szükséges a sudo vagy su parancsokat használni. A legtöbb ember azonban még mindig összezavarodik a kettőtől, és nem érti a különbségüket.

Ebben az útmutatóban megértjük az egyes parancsokat és azok szintaxisát, valamint néhány példát kínálunk a különböző használati módokra. Így kényelmesen tudhatod majd, hogy mit és mikor kell használni.

A Sudo parancs

A sudo a Linuxban a SuperUser Do rövidítése. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy a parancsokat rendszergazdai jogosultságokkal hajtsák végre. Amikor egy parancsot sudo segítségével futtatsz, meg kell adnod az aktuális felhasználó jelszavát, hogy hitelesítsd az adott parancs futtatását.

Csak akkor tudsz parancsot végrehajtani a sudo használatával, ha benne vagy a sudoers fájlban. A sudoers fájlt a rendszergazda használja arra, hogy a felhasználók root-ként futtathassák a különböző parancsokat. Minden parancsot root-ként hajt végre a rendszergazda, hogy ellenőrizni tudja, melyik felhasználó hajtja végre a parancsot, és milyen parancsot hajt végre.

Íme a sudo parancs szintaxisa:

$ sudo parancs

Íme egy példa az apt tároló frissítésére. Próbáljuk meg frissíteni sudo használata nélkül, és nézzük meg, mi történik.

Egy hibaüzenetet kapunk, amely szerint nincs jogosultságunk a parancs végrehajtásához.

Ha azonban ugyanazt a parancsot sudo-val futtatjuk, akkor sikerül végrehajtani. De meg kell adnunk az aktuális felhasználó jelszavát.

Ha root felhasználóként vagy bejelentkezve, nem kell hozzáadni a sudo parancsot a parancs futtatásakor. Például a következő módon futtathatod a frissítés parancsot:

Tegyük fel, hogy megpróbálod a sudo parancsot végrehajtani a terminálodon, és az alábbi hibaüzenetet kapod. Ez azt jelenti, hogy nem vagy hozzáadva a sudoers fájlhoz.

A rendszergazda azonban a következő szintaxissal hozzáadhat:

$ sudo usermod -aG [username]

Így root felhasználóként kiváltságos parancsot hajthatsz végre.

A Su parancs

A su parancsot akkor használjuk, ha fiókot szeretnénk váltani, és más felhasználóként szeretnénk bejelentkezni. A parancsot használhatjuk a root fiókra való váltáshoz is.

Itt a szintaxis egy másik felhasználói fiókra való váltáshoz:

$ su [felhasználónév]

A su paranccsal meg kell adnod annak a felhasználói fióknak a jelszavát, amelyre váltani szeretnél.

A root fiókra való váltáshoz használja a következő parancsot:

$ su

Az előző parancs a root fiók jelszavának megadására szólít fel. Azonban előfordulhat, hogy a következő hibaüzenettel találkozol:

Ha ez történik, az azt jelenti, hogy nem engedélyezted a root fiókot.

Ha engedélyezés nélkül akarsz root fiókra váltani, használd a sudo su parancsot az alábbiak szerint:

Alternatívaként engedélyezheted a root fiókot a következő paranccsal:

$ sudo passwd root

Most már átválthatsz a root fiókra, és megadhatod az előző lépésben létrehozott root jelszót.

A su paranccsal különböző opciókat használhatsz.

Ahhoz, hogy a könyvtárat a root fiókba való váltás után megváltoztasd, és a shell valódi bejelentkezésnek tűnjön, a su parancs végrehajtásakor tegyél egy kötőjelet.

$ su -

Ha van egy másik shell, amelyet a root-fiókra való váltás után szeretnél futtatni, akkor a következő szintaxissal adhatod meg az -s jelzőt és a shell elérési útvonalát:

$ su -s [a-shell-elérhetési-útvonala]

A -p opcióval a teljes környezetet is megőrizheti váltáskor. Íme egy példa:

A munkamenetből való kilépéshez és az aktív felhasználóra való átváltáshoz írd be az exit parancsot.

Sudo és Su közötti különbség

A sudo parancsot akkor használjuk, ha olyan parancsot szeretnénk futtatni, amelyhez root jogosultságok szükségesek. A sudo hozzáadása lehetővé teszi, hogy a parancsot root felhasználóként futtassa a root fiók nélkül. Ha a root vagy egy másik felhasználói fiókra szeretne váltani, akkor a su parancsot használhatja, amelyet a célfelhasználói fiók követ.

A sudo parancs segítségével meg kell adnia az aktív fiók jelszavát. A su parancs azonban megköveteli, hogy megadja annak a fióknak a jelszavát, amelyre váltani szeretne. A sudo használata ajánlott a root fiókra való váltás helyett, hogy minimalizáljuk a parancsok root fiókkal történő futtatásának kockázatát.

Konklúzió

A sudo és a su parancssori segédprogramok a Linuxhoz elérhetőek. A su lehetővé teszi, hogy ideiglenesen egy másik felhasználói fiókra váltson, míg a sudo lehetővé teszi, hogy egy parancsot rendszergazdai jogosultságokkal futtasson. Különböző példákon keresztül láttuk, hogyan használhatjuk a két parancsot. Most már érted, hogyan használhatod a két lehetőséget Linuxon.

Forrás: Understanding Sudo and Su: Syntax and Functions.

Kezdő lépések a gépi tanulással: Útmutató kezdőknek

A gépi tanulás a mesterséges intelligencia egy olyan típusa, amely lehetővé teszi, hogy a szoftveralkalmazások pontosabbá váljanak az eredmények előrejelzésében anélkül, hogy kifejezetten programoznák őket. A gépi tanulás alapgondolata olyan algoritmusok létrehozása, amelyek képesek bemeneti adatokat fogadni, és statisztikai elemzéssel megjósolni egy elfogadható tartományon belüli kimeneti értéket.

Magas szinten a gépi tanulási algoritmusokat úgy tervezték, hogy adatokból tanuljanak. Ezt úgy érik el, hogy az adatokban olyan mintákat találnak, amelyeket előrejelzések vagy döntések meghozatalára használhatnak. Például egy gépi tanuló algoritmus betanítható egy lakásárakból álló adathalmazon, és képes lehet megjósolni egy új ház eladási árát olyan tényezők alapján, mint a ház mérete, a hálószobák száma és a helyszín.

A gépi tanulási algoritmusoknak sokféle típusa létezik, mindegyiknek megvannak a maga erősségei és gyengeségei. Az algoritmusok néhány gyakori típusa a következő:

• Felügyelt tanulási algoritmusok: Ezek az algoritmusok egy címkézett adathalmazon vannak betanítva, ahol a helyes kimenetet a képzési adatok minden egyes példájához megadják. Az algoritmus a képzési adatokból tanul, és képes előrejelzéseket készíteni az új adatokra.
• Felügyelet nélküli tanulási algoritmusok: Ezek az algoritmusok nem címkézett adathalmazon képződnek, ahol a helyes kimenet nem áll rendelkezésre. Az algoritmusnak magától kell mintákat találnia az adatokban, és ezeket felhasználva előrejelzéseket kell készítenie, vagy csoportosítania kell az adatokat.
• Erősítő tanulási algoritmusok: Ezek az algoritmusok a környezetükkel való interakció révén tanulnak, és jutalmak vagy büntetések formájában visszajelzést kapnak. Az algoritmus a legjobb döntések meghozatala érdekében megtanulja maximalizálni a jutalmat és elkerülni a büntetést.

A gépi tanulási algoritmusokat általában számos alkalmazásban használják, például kép- és beszédfelismerésben, természetes nyelvi feldolgozásban, csalásfelismerésben és ajánlómotorokban.

A hatékony gépi tanulási modellek létrehozásának egyik fő kihívása az alul- és túlillesztés közötti megfelelő egyensúly megtalálása. Alulillesztés akkor fordul elő, ha a modell túl egyszerű, és nem képes megragadni az adatok mögöttes mintáit, ami gyenge teljesítményhez vezet mind a képzési adatokon, mind az új adatokon. Túlillesztés akkor fordul elő, ha a modell túl összetett, és képes megjegyezni a képzési adatokat, de nem képes jól általánosítani az új adatokra.

A túlillesztés elkerülése érdekében a gépi tanulási modellek általában olyan regularizációs technikákat alkalmaznak, amelyek valamilyen módon korlátozzák a modellt, és megakadályozzák, hogy az túl bonyolulttá váljon. A gyakori regularizációs technikák közé tartozik a nagy súlyok büntetés hozzáadása a modellhez, a korai leállítás alkalmazása annak megakadályozására, hogy a modell túl sokáig képezze magát, valamint a keresztellenőrzés alkalmazása a modell teljesítményének értékelésére a képzési adatok több részhalmazán.

Összefoglaló

Összességében a gépi tanulás egy hatékony eszköz, amely lehetővé teszi, hogy intelligens rendszereket hozzunk létre, amelyek képesek adatokból tanulni és előrejelzéseket vagy döntéseket hozni. A gépi tanulási algoritmusok használatával olyan rendszereket építhetünk, amelyek képesek alkalmazkodni és fejlődni az idő múlásával, és ezáltal hatékonyabbá válnak a valós problémák megoldásában.

Forrás: Getting Started with Machine Learning: A Beginner’s Guide.

Alkalmazásmigráció: A legjobb gyakorlatok a sikerhez

 A nagyvállalatoknál általában több mint 1000 rendszer fut. Még a kisebb szervezetek is több száz alkalmazással rendelkezhetnek a nyilvános felhőterületeiken vagy szervereiken. Az informatikai rendszereknek ebben a világában az alkalmazásmigrációk a következő okok miatt gyakoriak:

• Egy bizonyos ponton a szoftverek elérik az életciklusuk végét, és a gyártójuk már nem támogatja őket. Vegyünk például egy olyan alkalmazást, amely egy megszűnt technológiai stacket használ. A teljes alkalmazást le kell cserélni, de az adatokat meg kell őrizni és újra kell használni. 
• Új funkciókra vagy képességekre van szükség, amelyeket a jelenlegi szoftver nem tud biztosítani. Például egy házon belül fejlesztett rendszer, amely nem képes modern webes felhasználói felületet kínálni, és amelyet modern, készleten kívüli szoftverrel kell lecserélni, ami egyben a régi rendszerből az új rendszerbe történő adatátvitelt is magában foglalja.
• Az egyedi IT-rendszerek száma túl magas, és konszolidációra van szükség. Egy szervezet például a különböző részlegek különböző forráskód-tárhely kiszolgálóit egyetlen egységesítő telepítésbe kívánja összevonni.

E három általános motiváción kívül egyre inkább megfigyelhető a hazatelepülés tendenciája is. A nyilvános felhő a legtöbb rendszer számára optimális környezetet biztosít, de nem minden rendszer számára. Egyes rendszerek esetében a privát felhőalapú tárhely költséghatékonyabb lehet. Egy IT-rendszer visszahozatala vagy "hazahozatala" a nyilvános felhőből a privát felhőbe jelentős költségeket takaríthat meg a vállalatoknak.

Ivan Cujic nézete a felhők és a helyi infrastruktúra közötti átmenetről.

A fent felsorolt motivációk azonban kihívásokkal járnak az alkalmazások migrációja során. A vállalatok gyakori problémái a régi és összetett technológiák, az informatikai szakértelem hiánya vagy a strukturálatlan és dokumentálatlan telepítések körül forognak. Ezért az alkalmazásmigrációs projektek kihívást jelentenek és hajlamosak a kudarcra.

Hány alkalmazásmigrációs projekt bukik meg?

A szoftverek és adatok egyik helyről a másikra történő migrálása természeténél fogva összetett és ezért hibalehetőségekkel jár. Jelentős tanulmányok, például a Gartner 2019-es kutatása szerint az adatmigrációs projektek 50%-a az üzletmenetet jelentősen befolyásoló problémákhoz vezetett. A Cloud Security Alliance ERP and Cloud Adoption Report című jelentésében rámutat, hogy a válaszadók 90%-a tapasztalt már sikertelen felhőmigrációs projektet.

A helyzetet bonyolítja, hogy egy migrációs projekt technikai szempontból befejezettnek tekinthető, de üzleti szempontból teljesen kudarcot vallhat. 

Megtörtént-e az alkalmazások migrációja, de sikertelenül?

Egy migrációs projekt technikailag sikeresnek tekinthető, ha minden adatot lefednek a számlálási rekordok, vagy a rendszer teljes mértékben a specifikációnak megfelelően viselkedik. Előfordulhat azonban, hogy a rendszer számos okból nem áll készen az üzleti felhasználók számára. 

A leggyakoribb problémák a következők: 

• Az eredmények rendezése: a lista ábécé sorrendben, néha a rekordok létrehozásának sorrendje szerint készül. A mögöttes adattárolók az alkalmazás hatókörén kívül befolyásolják az eredmények rendezését. Az eredménylistákat általában meg kell adni, és az implicit eredménysorrendre támaszkodó felhasználók problémákat tapasztalnak.
• Adatmennyiség: a felhasználók nem várt módon fogják használni a rendszert. Például egy kiadási rendszer használata a követelménytervezéshez. A nem várt felhasználások a vártnál nagyobb adathalmazokhoz, listákhoz vagy csak szövegekhez vezetnek. A nagy adatmennyiség problémákat okozhat a felhasználói felületen, vagy hibákat okozhat az interfészhatárokon átnyúló adatkezelésben.
• Adatfeldolgozás: ha az áttérés új mögöttes rendszerarchitektúrát foglal magában, az valószínűleg eltérő futásidejű viselkedést eredményez. Az "új" nem jelenti azt, hogy gyorsabb. A virtualizáció és a konténerizáció, illetve az új egyéni erőforráskorlátok hosszabb végrehajtási időkhöz, frusztrált felhasználókhoz vagy akár hirtelen leállásokhoz is vezethetnek, ha elérik az időkorlátokat.

Számos további potenciális problémás terület létezik. És természetesen a felhasználó számára nem látható belső technikai problémák is aggodalomra adhatnak okot. Ilyenek például az inkompatibilis szoftververziók, a szoftverben lévő hibák vagy az előre nem látható adatkódolás. Ezek a problémák azt mutatják, hogy a migrációs projekt általános sikerének biztosításához szilárd projektfelépítésre van szükség.

Hogyan végezzünk el sikeres migrációt

A migrációs projektek az érintett technológiáktól függően nagyon különbözőek lehetnek. A projektmenedzsmentnek azonban minden esetben megfelelően kell kialakítania és irányítania a projektet a siker érdekében. Három kulcsfontosságú elem elengedhetetlen: A tervezés, a tesztelés és a részvétel. 

• Tervezés: a tervet előzetesen meg kell határozni és átláthatóan közölni kell az összes érdekelt féllel. Ideális esetben a projektvezetés már hónapokkal a tényleges erőfeszítések megkezdése előtt bejelenti az általános ütemtervet. Mivel az áttérés bizonytalanságokkal járhat, a tervnek lehetővé kell tennie bizonyos korrekciókat.
• Az áttelepítések tesztelése: a valóságban egy áttelepítési projekt több egyedi áttelepítést hajt végre. Először is, az egyes érdekelt felek által meghatározott és kritikus területeket lefedő több migrációt hajt végre. Ezután több, a teljes (adat)tartományt lefedő teljes migrációra is szükség van. Mivel az első teljes migráció nagy valószínűséggel meghiúsul, a projekt előre megtervezheti a többszöri futtatást.
• Részvétel: a projektvezetés már a kezdetektől fogva meghívja az összes érdekelt felet. Egy jó migrációs projekt lehetővé teszi a tesztrendszerekhez való korai hozzáférést. Így a problémák a lehető leghamarabb átláthatóvá válnak, és még az időtartalékok rendelkezésre állása mellett megoldhatók.

A projekttervben feltétlenül különbséget kell tenni a felhasználók és az érdekelt felek között. Az érdekeltek csoportjába tartoznak a felhasználók, de számos más szerepkör is: a rendszer szponzorai, az integrációt igénylő rendszerek informatikai vezetői vagy a szervezet szabályozási funkciói, például a kiberbiztonsági tisztviselő.

A javasolt felállás implicit célja a sikeres elvárások kezelése. Az átláthatóság lehetővé teszi, hogy minden érdekelt fél megértse az eredményt, és már a korai szakaszokban korrigálja vagy kiigazítsa az erőfeszítéseket. A már megtörtént migráció késői korrekciói általában fájdalmasak és többe kerülnek.

Tervrajz az alkalmazásmigráció megtervezéséhez

Az alábbi ábra egy migrációs projekt tervezési tervét mutatja be. A projektmenedzsernek három fő témakört kell lefednie:

• A projektmenedzsment a teljes migrációs tervet korán, előre kommunikálja. Az időszakos megbeszéléseken történő folyamatos tájékoztatás biztosítja az előrehaladás átláthatóságát és az elvárások kezelését. Mint minden projektnek, ennek is hivatalosan le kell zárulnia, hogy mindenki egyformán értse a végeredményt.
• A mérnöki munka folyamatosan megvalósítja a migrációhoz szükséges eszköz- és infrastruktúra-felépítést. Az áttérést többször tesztelési beállításban végzik el. A mérnökség számít arra, hogy az első tesztek olyan problémákat tárnak fel, amelyek módosításokat igényelnek. Valószínűleg a tesztek és korrekciók további ismétléseire lesz szükség, amíg minden probléma megoldódik. Ezzel egyidejűleg a mérnöki munka egyedi tesztberendezéseket biztosít az érintett érdekelt felek számára.
• Az érdekeltek tesztinstallációkkal rendelkeznek, hogy megértsék a tervezett eredményt. A rendszert a saját felhasználási eseteikkel tesztelhetik; lehet, hogy ezek közül néhányra eddig nem terjedt ki a specifikáció. A projektmenedzsment a tesztelési időszakok meghatározott végén interjút készít az érdekeltekkel, hogy rögzítse az összes problémát. A külön erre a célra szervezett megbeszélések hallgatólagosan biztosítják, hogy az érdekeltek időt töltsenek a tesztrendszerrel, és a feltárt problémák hivatalos átadását biztosítják.

Egyszerűsített példa a projektmenedzsment tevékenységek ütemezésére, valamint a mérnöki tevékenységekre és az érdekelt felek hozzájárulására.

Az ábra egy egyszerű ütemtervet vázol fel, amely három fő szálra oszlik: projektmenedzsment, tervezés és az érdekelt felek bevonása. Az összes érdekelt fél részvételével zajló általános megbeszélések nagyon korán kezdődnek. A megközelítés egy iteratív folyamatban zajlik, amely a különböző előrehaladási szakaszokban felmerülő kérdésekre terjed ki.

A legfontosabb, hogy a projekt a tényleges adatok vagy a rendszer átadása után is folytatódik. Valószínű, hogy néhány érdekelt fél azt fogja állítani, hogy teljesen meglepődött, hogy megtörtént az áttelepítés. Az átadás előtti minden előkészítés és a problémák lefedése ellenére a projektvezetésnek elegendő időt kell beterveznie a késői visszajelzésekből adódó problémák kezelésére. A projekt teljes időtartama alatt meghatározott értekezletek biztosítják az átlátható és egyértelmű kommunikációt.

Természetesen minden migrációs projekt más és más, és egyéni kihívásokat hordoz. Néhány projektben sok érdekelt fél vesz részt, néhány projektben túlzottan sok adatot kell lefedni, és néhány projektben más országokból származó érdekelt felek vesznek részt. Néhány projekt örökölt technológiával foglalkozik, és néhány projekt azért küzd, mert a szükséges know-how-val rendelkező emberek már nem állnak rendelkezésre. A fenti tervezet a nem technikai, általános kihívásokra összpontosít. Három kulcsfontosságú elemet segít lefedni: átlátható tervezés, iteratív tesztelés és aktív részvétel.

Határozza meg a migráció sikerkritériumait

A migrációt végző csapatnak meg kell határoznia a sikeresség kritériumait. Az általános sikert azonban az határozza meg, ha az érdekelt felek is arra a következtetésre jutnak, hogy elvárásaik teljesülnek. Általános szabályként a felhasználók elvárják, hogy a rendszer ugyanolyan vagy jobb teljesítményt nyújtson, mint a korábbi rendszer. Az új rendszerrel járó bármilyen többletráfordítást tehernek fognak tekinteni, és panaszokat vagy az üzletmenetre gyakorolt hatást eredményeznek.

Ezért a korai szakaszban megkezdett elváráskezelés növeli a rendszer elfogadottságát az áttérés után. Az átállás csak akkor sikeres, ha minden érdekelt fél megerősíti, hogy az erőfeszítés megfelel az elvárt céloknak. A migrációs projekt sikeres lezárását az összes érdekelt fél részvételével tartott, a tevékenységeket összefoglaló záró értekezlet biztosítja.

Forrás: Application migration: best practices for success.

A Canonical átalakítja a Linuxot Macen

A fejlesztők mostantól Linux példányokat indíthatnak az Apple M1-en a Multipass 1.8 segítségével

November 9. London, Egyesült Királyság: Az Apple bejelentése nyomán, hogy az Apple új, gyökeres változást jelentő M1 MacBookok sorozatát jelentette be, a Canonical gyors és egyszerű Linuxot hoz az M1 platformra. A Multipass, a Linux keresztplatformos futtatásának leggyorsabb módja, a múlt héten frissítést kapott, amely lehetővé teszi az M1 felhasználók számára, hogy Ubuntu VM-eket futtassanak minimális beállítással. A Multipass egyetlen paranccsal képes letölteni és elindítani egy virtuális gép képét, és az M1-en dolgozó fejlesztők mostantól akár 20 másodperc alatt futtathatják a Linuxot.

Linux az M1-en: lendületet ad a fejlesztőknek

Eddig az M1-felhasználóknak nem sok lehetőségük volt Linux futtatására. Az olyan népszerű VM-eszközök, mint a VirtualBox és a VMWare vagy nem támogatják az új architektúrát, vagy még mindig az előnézeti szakaszban vannak. Ahol van támogatás, ott jellemzően gyakorlati konfigurációt, kezelést és karbantartást igényel. A Multipass a Canonical válasza: egy ingyenes VM-szoftver, amely minden beállítási és konfigurációs terhet eltávolít, így a fejlesztők rögtön a számukra fontos projektekkel foglalkozhatnak.

A Canonical termékmenedzsere, Nathan Hart szerint "a Canonical azt szeretné, hogy a fejlesztők gyorsabban futtassanak Linuxon, mint bármely más lehetőséget a piacon, és a Multipass csapata segített ebben".

Linux, ahol szükség van rá

A Multipass 1.8.0 más új funkciókkal és a motorháztető alatti fejlesztésekkel érkezik, amelyek azok számára is érdekesek, akik alacsony költségű Linux környezetet keresnek. Az egyik ilyen kulcsfontosságú funkció az aliasok. 

Az aliasok az Ubuntut a választott terminálra hozzák.

Az aliasok lehetővé teszik a Multipass-felhasználók számára, hogy a VM-en belüli parancsokat a host operációs rendszer parancsaihoz kössék. Azok számára, akiknek csak néhány felhasználási esethez van szükségük Linux-környezetre, ez paradigmaváltást jelent. Ahelyett, hogy kontextust váltanának a szükséges szoftver eléréséhez, ezek a felhasználók mostantól közvetlenül a host terminálról futtathatnak szoftvereket a VM-jeiken belül. Az aliasok a felhasználók számára közel natív élményt nyújthatnak bármilyen linuxos programhoz. Az aliasok például a Docker Desktop alternatíváját jelenthetik a Dockert Windowson vagy Macen futtatni kívánó fejlesztők számára.

Egységes Linux-élmény platformok között

A legújabb frissítéssel a Multipass már minden fontosabb számítástechnikai platformot támogat, így a fejlesztők minden rendszeren egységes élményt kapnak. Akár megrögzött Mac-rajongó, akár a Windows ökoszisztémába teljesen integrált csapat tagja, akár Linux-purista, a Multipass biztosítja a szükséges fejlesztői környezetet.

Jól megcsinált VM-ek

A Multipass megszünteti a VM-ek létrehozásának, kezelésének és karbantartásának bonyolultságát. Egyetlen paranccsal helyettesíti a VM konfigurálásának, a lemezkép keresésének és ellenőrzésének, az operációs rendszer telepítésének és a virtuális gép indításának folyamatát. Több VM gyorsan és egyszerűen indítható vagy semmisíthető meg, a fejlesztők pedig egyre bővülő könyvtárnyi kép és speciális célú gép közül választhatnak, mint például az Anbox Cloud appliance, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy Android-alkalmazásokat futtassanak a Multipassban.

Ha többet szeretne megtudni a Multipassról, vagy letölteni a legújabb verziót, látogasson el a multipass.run oldalra.

A legújabb kiadással kapcsolatos további információkért tekintse meg a teljes kiadási megjegyzéseket (angol).

A Canonicalról 

A Canonical az Ubuntu, a legtöbb nyilvános felhőalapú munkaterheléshez, valamint az intelligens átjárók, önvezető autók és fejlett robotok feltörekvő kategóriáihoz használt operációs rendszer kiadója. A Canonical vállalati biztonságot, támogatást és szolgáltatásokat nyújt az Ubuntu kereskedelmi felhasználói számára. A 2004-ben alapított Canonical magántulajdonban lévő vállalat.

Forrás: Canonical Transforms Linux on Mac.

A Mousai egy zenefelismerő alkalmazás Linuxra

 Legközelebb, amikor egy tévéműsorban, filmben vagy más videóban hallott dalt szeretnél azonosítani, próbáld ki a Mousai-t.

A SeaDve által készített Mousai egy dalfelismerő alkalmazás Linux desktopra (és az ének és a zene ókori görög istennőjéről nevezték el). A GTK-ra épülő és az AudD dalfelismerő API-t kihasználó Mousai lényegében a Shazam Linuxra.

Nyisd meg a Mousai-t, nyomd meg a 'listen' gombot, játszd le a felismerni kívánt dalt (ideális esetben a laptop mikrofonjának homályos közelségében), várj néhány másodpercet, és bumm: megmondja a dal nevét és azt, hogy ki adja elő.

Az alkalmazás ideális egy olyan dal azonosítására, amelyet egy tévéműsorban, reklámban vagy filmben hallottál, vagy amikor egy kávézóból dolgozol, és az üzletben lévő rádióban egy olyan szám szól, amelyről többet kell tudnod.

Előfordul, hogy nézek egy tévéműsort a laptopomon, és meghallok egy dalt, amelynek nagyon tetszik a hangzása, de fogalmam sincs, ki énekli. Az én módszerem, hogy kiderítsem, ki énekel egy dalt, elég analóg: megjegyzek néhány sort a dalszövegből, majd a "lyrics" szóval kiegészítve bepötyögöm a Google-ba, és remélem, hogy nincs túl sok egyező találat.

A Mousai az AudD API-t használja, amely rátakorlátozott. Ez azt jelenti, hogy naponta csak egy maroknyi dalt "hallgathatsz" meg vele ingyenesen. Többre van szükséged? Regisztrálhatsz saját API-kulcsot, és használhatod az alkalmazáson belül. Ne feledje, hogy az AudD-nek saját adatvédelmi szabályzata van, amelyet az alkalmazás használata vagy az API-hozzáférés igénylése előtt érdemes megnézned.

Néhány további "kényelmi funkciót" is beépítettek a Mousai-ba, mint például a korábban azonosított dalok részletének meghallgatását, valamint egy olyan weboldal elérését, amely a népszerű zenei streaming-szolgáltatások, köztük a Spotify linkjeivel van feltöltve, hogy a dalokat teljes egészében lejátszhasd.

A Mousai teljesen on-demand; nem marad a háttérben, mint a Windows és a macOS hasonló alkalmazásai, ami egy szép bónusz.

Mennyire működik jól?

Elhoztam az alkalmazás legújabb verzióját a Flathubról, és teszteltem a Fedora Rawhide (GNOME 40.3-at használó) asztali gépemen. A már ismert előadóktól származó dalok tesztelésekor 100%-os találati arányt kaptam. A Spice Girls-től a New Found Glory-ig minden egyes számot pontosan eltalált, amit kipróbáltam, elsőre, másodperceken belül.

De mi a helyzet akkor, amikor kevésbé népszerű zenéket próbáltam?

Itt az eredmények vegyesek voltak.

A Mousai nem azonosította az általam hallgatott kevésbé mainstream pop-punk zenekarok némelyikét, de másokat helyesen azonosított. Úgy tűnt, hogy a sikertelenséghez leginkább a frissesség vezet; minél újabb egy dal, annál kevésbé valószínű, hogy az AudD API azonosítja.

Ha azt tervezed, hogy "teszteled" a Mousai-t azzal, hogy a leghomályosabb b-oldalas vagy elveszett felvételt dobod be neki, készülj fel arra, hogy az "Elnézést. A dalt nem sikerült felismerni" párbeszédablakot fogod látni - és ne feledd, hogy a sikertelen találatok elhasználják a napi szabad felhasználások számát.

Mousai telepítése Linuxra

A Mousai ingyenes, nyílt forráskódú szoftver, amely a Flathubról érhető el:

Mousai beszerzése a Flathubon

A forráskód és az építési utasítások a GitHubon találhatók, ha szeretnéd a hivatalos Flatpak build használatával futtatni.

Forrás: ‘Mousai’ is Song Recognition App for Linux.

A Xubuntu 21.10 új alkalmazásokkal érkezik, beleértve egy vágólap menedzsert is

 

A Xubuntu felhasználók még ebben az évben új alapértelmezett alkalmazásokat várhatnak.

Egy maroknyi további asztali alkalmazás kerül a Xubuntu 21.10-be, amikor még idén megjelenik.

"A legutóbbi csapatszavazások bővítették a Xubuntu alkalmazásgyűjteményét'" - írja a Xubuntu fejlesztője, Sean Davis egy blogbejegyzésben, amely részletezi a közelgő kiadásban folyó munkát.

A hozzáadandó alkalmazások közé tartozik a Baobab lemezhasználat-elemző alkalmazás (a fenti képen látható, a kép készítője Sean Davis) és a GNOME Disk Utility. Mindkettő praktikus eszköz. Az előbbi hihetetlenül hasznos a lemezterületet foglaló fájlok és mappák felkutatásában, míg az utóbbi az én partíciókezelőm (és sok más felhasználóé).

A Rhythmbox asztali zenelejátszó is bekerült a listába. Egy nyilvános szavazás zajlik, hogy segítsen a fejlesztőknek eldönteni, hogy a Rhythmboxot a "standard" eszköztárral szállítsák-e, vagy az Ubuntuban használt (szerintem rendezettebb) alternatív eszköztárat használják:

Rhythmbox gyári és alternatív eszköztár

A vágólapkezelő is out-of-the-box fog érkezni - valami, amit úgy érzem, hogy az Ubuntu-nak hozzá kellett volna adnia évekkel ezelőtt.

A Clipman, azaz az xfce4-clipman-plugin csomag az, amivel a Xubuntu fejlesztői együtt fognak dolgozni. Ez egy jól integrált plugin, amely támogatja a vágólap előzményeket (beleértve a keresést is), valamint a szöveg és a kép beillesztését.

Jelenleg egy Xubuntu csapatszavazás zajlik annak eldöntésére, hogy a Clipman bekapcsolható legyen-e az alapértelmezésen. Felhasználóként szólva remélem, hogy nem fog, hacsak a disztró nem ad hozzá előzetes onboardingot, hogy a felhasználók tudják, hogy a vágólapjukat naplózó valami aktív. Kifejezett kérés nélkül futtatni egy kicsit kellemetlen érzés.

Mivel a GNOME 40 és a GTK4 az Ubuntu 21.10-ben is megtalálható, ez bizonyos mértékig hatással lesz a Xubuntura is. Davis megjegyzi, hogy a GTK4 "komponensek" a Xubuntu 21.10-ben is megtalálhatóak lesznek. Ez azt eredményezi, hogy a disztró az eszközkészlet 3-as verziójával érkezik, mivel a GIMP a GTK2-t használja, míg az Xfce nagy része már a GTK3-on alapul.

A Xubuntu 21.10 megjelenése 2021. október 14-én várható.

Forrás: Xubuntu 21.10 to Include New Apps, Including a Clipboard Manager.